Monday, 10 October 2022

Legalább egynek

Egy írótól, Prodán Mártától hallottam, hogy ő nem az egész világnak ír, hanem egy körnek. Vannak  akik vevők az írására, akiknek sokat jelent az, amit ő adni tud. És ebben megnyugodott.

Jó volt ezt hallanom. Tovább gondolva: Nem kell mindenkinek adnom. Elég, ha ma egy ember számára áldás vagyok. Pont. Aztán esetleg előfordulhat, hogy még egynek… aztán esetleg... talán… még egynek. A lényeg az, hogy adjam tovább azt, amit kaptam. Hogy használjam a talentumomat. Legalább egy embernek legyek áldás. Szépen fejezte ezt ki Philip Yancey, „Nem tehetünk mást, mint hogy keresünk egy embert, akin segítünk, és akinek átadhatjuk Isten szeretetét, majd keresünk még egyet, s aztán még egyet.”

A lényeg, hogy ne tározó, hanem csatorna legyek, melyen keresztül tovább folyik a víz, az áldás. 



A napokban egy parkban sétáltam, és megcsodáltam a szép fákat, feny ő ket. Volt egy magas fa is, aminek a közelébe érve láttam, hogy a törzs...