Két hete ablakot pucoltam a nappaliban. Örültem, hogy haladok
a tavaszi nagytakarítással, és végre ezt is kipipálhatom. Tegnap reggel azonban,
amikor elhúztam a vastag sötétítőfüggönyt, a beáradó a kora reggeli napfénynél,
szemembe ötlött néhány szürke csík az ablaktáblán… Upps, hogy nem vettem ezt
észre? Fogtam gyorsan egy puha papírtörlőt és ledörzsöltem a visszamaradt
szennyeződést. A fehér papíron maradt szürke folt jelezte is, hogy volt mit…
Életünkben gyakran előfordul, hogy sokáig nem vesszünk
észre „szürke csíkokat”. Aztán egyszer csak megérint egy ige, hallgatunk egy prédikációt,
bizonyságot, ér egy kellemetlen vagy kellemes tapasztalat… és kezd előttünk felderengeni
valami. Meglátunk egy szennyeződést szívünk „ablaktábláján”. Talán évekig ott
volt, de nem láttuk. Lehet ez egy bántó viselkedés, egy rossz szokás vagy
beidegződés, egy torz gondolkozásmód… bármi.
Istenem…
a te világosságod által látunk világosságot, írja Dávid
(Zsolt 36,10). Legyünk nagyon hálásak az Úrnak, amikor megfelelő világosságnál,
egy megfelelő szemszögből, észreveszünk magunkon egy-egy „szürke csíkot”. És éljünk
a megtisztulás, és a változás lehetőségével.
No comments:
Post a Comment